2012. szeptember 21., péntek

NEDEC


Nedec  leghíresebb műemléke a történelmi Magyarország legészakabbra fekvő, az 1325-ben Berzeviczy Kokos, magyar főnemes által építetett, a mostani Czorsztyni víztároló fölött emelkedő dombon levő vár. 1412-ben itt kerültek átadásra azok a dokumentumok, amelyék szerint Zsigmond magyar király 13 szepesi várat kölcsön fejében zálogba adott Jagelló Ulászló lengyel királynak. Viharos volt a vár története, kézről-kézre került. 1943-ig Salamon magyar család kezében volt. 

A sziklára épített erődítmény közvetlenül a Dunajec folyó partján áll. Eredetileg 80 méterrel magasodott a víz fölé, de a mesterséges tavak közötti vízlépcső létrehozásával 50 méterrel megemelték a szintet.






Az egyre nagyobb erődítmény a közel hétszáz éves fennállása alatt végig lakott volt, miközben nagyon sokszor gazdát cserélt. Több más mellett volt a Drugeth, a Zápolya, a Horváth, a Laski és a Salamon család birtokában, sőt egy rövid időre a Berzeviczyek is újra megszerezték. Érdekes módon a terület elcsatolása után is megmaradt a Salamonok tulajdonában. Az utolsó lakója, Alapi Salamon Géza özvegye, Bethlen Ilona grófnő 1943-ban távozott a várból. A háború után kifosztották, majd államosították, 1949-ben került a Lengyel Művészettörténeti Társaság kezelésébe, akik ma is működtetik.
A várhoz több érdekes legenda és valós történet kapcsolódik. Valós alapokon nyugszik például az, hogy a Berzeviczyek egyik tagja a 18. században benősült az inka uralkodói családba. A legenda egyik változata szerint Nedec várában rejtették el az inkák kincsét, a másik változat megelégszik annyival, hogy itt csak a kincs helyének hurokírásos leírását találta meg a Berzeviczy és inka pár egyik késői leszármazottja 1946-ban.













A legrégebbi részekben a vár történetét, illetve középkori bútorokat, viseleteket, életet bemutató kiállítás látható. Forrás